A Dohány utcai Zsinagóga

Minden európai, amerikai és afrikai zsinagóga Kelet (Jeruzsálem) felé néz. A Tóra-szekrényben a pergamenre írt Tóra két fára erősített tekercseit őrzik, ezekből szombat délelőttönként olvasnak fel. Budapesten közel húsz zsinagóga működik, közülük kiemelkedik a világ második, Európa legnagyobb zsinagógája a Dohány utcai.

Magyarországon kétféle zsinagógát különböztetünk meg, főként a tóraolvasó asztal, az ima nyelvezete és szeparáltsága miatt:

Az ortodox zsinagógákban a tóraolvasó asztal a zsinagóga közepén található. A nők és férfiak nem lehetnek egy helyiségben. A rabbi prédikációja hagyományosan jiddis nyelven hangzik el. Mindeközben pedig elutasítják a papi ruházatot, a reverendát és az orgonát is.

A neológ zsinagógákban a tóraolvasó asztal elöl, a frigyszekrény előtt helyezkedik el. A nők itt is elkülönülve imádkoznak, de nem külön helyiségben, hanem különálló padsorokban. Löw Lipót, a tudós szegedi rabbi példáját követve a prédikáció magyarul hangzik el, főként azért, mert ma már igen kevesen beszélik és értik a jiddis nyelvet. Az istentisztelet fényének emelése céljából már helyet kap az orgona, és a rabbi reverendát visel az istentisztelet alatt.

Dohány utcai zsinagóga
Cím: Budapest, VII. Dohány utca 2.

zsin
zsin
zsin2
zsin3
zsin4


Európa legnagyobb zsinagógája, és a világ második legnagyobb zsidó temploma a New York-i Temple Emanu-El után. Az épületet Ludwig Förster német építész, a bécsi akadémia tanára tervezte mór stílusban. Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész volt, aki Förster távollétében még egy magyar építész munkáját is igénybe vette: Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A belső tér 1200 négyzetméter, tornyainak magassága 44 méter, a belső térben közel háromezer ember, a földszinten 1497 férfi, az emeleti karzatokon pedig 1472 női ülés található. A főhajó teljes fesztávolsága 12 méter. A Zsinagóga a neológ zsidóság temploma.

Érdekesség

A magyarországi zsidóság asszimilálódása folytán a zsinagóga építészeti stílusában, a keresztény templom jellegzetességei keverednek a héber hagyományokkal. Ez az építészeti kialakítás a magyarországi zsidókra jellemző neológ irányzat elterjedésének köszönhető. A zsinagóga melletti épületben, mely korábban társasházként üzemelt, ma a Zsidó múzeum foglal helyet. Ez az épületrész azért is kiemelkedően fontos, mert itt született a cionizmus atyja, Herzl Tivadar. Ugyanakkor a Dohány utcai zsinagóga a Zsidó Nyári Fesztivál központi épülete is, mely így többféle koncertnek ad helyet. A zsinagógába látogatók nem csak klezmer zenét hallgathatnak, már többször volt példa a Liszt Ferenc Kamarazenekar közös koncertjére a Budapest Klezmer Banddel.

A zsinagóga építésére – másfél évszázaddal ezelőtt – pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster (1797–1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott az 1991-ben kezdődött, és 1996-ban lényegében lezárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828–1903) volt, aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. (Nem véletlen, hogy 2009-ben a templom születésnapját is éppen szeptember 6-án ünnepelték meg.) A Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi és kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben (helyén épült a Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában található.

A zsinagóga falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték. Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar államférfiak (Széchenyi, Kossuth Lajos) elhunyta alkalmából is. A zsinagógában a rendszeres istentiszteleteken kívül, több kiemelkedő eseményre is sor került. 1860. december 20.-án „zsidó–magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat. 1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést.

1929 és 31 között a zsinagóga egész környezetét újjávarázsolták. Akkor emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó hősök emlékét őrzi, s amely sokáig a Rumbach utcai templom megszűnése után az úgynevezett status quo (mérsékelten konzervatív) irányzatú pesti zsidóság legfőbb imaházaként működött. Az akkori átépítés során alakították ki azt az oszlopcsarnokkal körülvett kertet is, amelyről a tervezők nem is sejtették, milyen szomorú szerepet fog egykor betölteni a magyar zsidóság életében. Ekkor ugyanis már – az érlelődő fasizmus jegyében – megpróbáltatások sorozata indult a zsinagóga történetében.

1931 tavaszán revolveres merénylő golyói oltották ki két hívő életét, 1939 februárjában pedig a szemközti ház tetejéről kézigránátot dobtak az istentiszteletről távozók közé. Végül 1944-ben itt állították fel a pesti gettót: egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán volt. A mögötte levő háztömbökben és magában a zsinagógában is közel hetvenezer embert zsúfoltak össze, vagyonuktól és jogaiktól megfosztva, állandó halálfélelemnek kitéve. Budapest ostroma idején a templomot 27 találat érte, ezek egyike-másika hosszú évtizedeken át látható volt. A templom kertje ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el – sokukat tömegsírban – a betegségben és éhen halt vagy meggyilkolt áldozatokat. Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták és a budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. Jó részüket azonban (mintegy hétezer holttestet) nem tudták azonosítani, vagy hozzátartozójuk sem maradt életben: így hamvaik ma is itt nyugszanak.

Ez a templom – az egész ország és a világ zsidósága szemében – a magyar nyelvű zsidó közösség és a magyar zsidó kultúra szimbóluma lett.

A budapesti Dohány utcai zsinagóga ma a világ második legnagyobb és Európában – az amszterdamival együtt – a legmonumentálisabb zsidó templom.