Pesti Vigadó

Pesti Vigadó

I. Ferenc császár Johann Aman udvari építészre bízta a Pestre megálmodott teátrum megépítését, de végül Pollack Mihály tervei alapján valósul meg a pesti klasszicista építészet egyik csúcsteljesítménye a Redoute vigalmi palota - Tündérpalota -, biedermaier stílusú, aranyozott bútorokkal és monumentális csillárokkal.

A pesti társasági élet központját bálok és hangversenyek töltik meg – Johann Strauss, Ifj. Johann Strauss, Liszt Ferenc -, mígnem a forradalom áldozata lesz. 1864-ben Vigarda néven nyitják meg újra, hogy monumentalitásával lenyűgözze, célszerűtlenségével gúny tárgy legyen a nagyközönségnek. Az 1860-70-es években számos kiemelkedő zenei esemény helyszíne - Beethoven születésének 100. évfordulója, Budapest egyesítése, a Himnusz és Szózat ősbemutatója -, és kiemelkedő művészek Ifj. Johann Strauss, Mascagani, Dvorak, Debussy, Rubinstein, Horowitz és Gieseking is és itt debütál az ifjú Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Fischer Annie fellépéseinek helyszíne.

 

 

 

1904-ben a közgyűlés megkezdte a belső modernizálást. Így épült meg a belső személyfelvonó, megújult a bádogtetőzet, s telefon biztosította a kapcsolatot az emeletek között. A húszas évek derekán a fő-és oldalhomlokzat rekonstrukciója, egy évtizeddel később a vigalmi helyiségek helyreállítása is megvalósult.

A Vigadó politikai, irodalmi, vallási ünnepségek, tudományos előadások, művészeti kiállítások örökös helyszíne lett. Az 1944-45. évi ostromban szinte teljesen megsemmisült épület 1980-ban nyitotta meg kapuit. A felújítások és rekonstrukciók végső eredményeként 2014 tavasza óta régi dicsfényében, új terekkel bővítve Makovecz Imre építész előtt tisztelgő, életművét bemutató tárlattal fogadja az érdeklődő közönséget.

 

gala_budapest00
gala_budapest00
gala_budapest020
gala_budapest021
gala_budapest040