Pesti Vigadó

I. Ferenc császár Johann Aman udvari építészre bízta a Pestre megálmodott teátrum megépítését, de végül Pollack Mihály tervei alapján valósul meg a pesti klasszicista építészet egyik csúcsteljesítménye a Redoute vigalmi palota - Tündérpalota -, biedermaier stílusú, aranyozott bútorokkal és monumentális csillárokkal.

A pesti társasági élet központját bálok és hangversenyek töltik meg – Johann Strauss, Ifj. Johann Strauss, Liszt Ferenc -, mígnem a forradalom áldozata lesz. 1864-ben Vigarda néven nyitják meg újra, hogy monumentalitásával lenyűgözze, célszerűtlenségével gúny tárgy legyen a nagyközönségnek. Az 1860-70-es években számos kiemelkedő zenei esemény helyszíne - Beethoven születésének 100. évfordulója, Budapest egyesítése, a Himnusz és Szózat ősbemutatója -, és kiemelkedő művészek Ifj. Johann Strauss, Mascagani, Dvorak, Debussy, Rubinstein, Horowitz és Gieseking is és itt debütál az ifjú Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Fischer Annie fellépéseinek helyszíne.

A Szent István-bazilika a maga 96 méterével az Országház után, Budapest második legnagyobb épülete, Magyarország egyik legjelentősebb római katolikus temploma, melyet az érseki főhatóság a magyar államalapítóról, Szent István királyról nevezett el. A bazilika megépítéséről az 1838-as nagy árvíz után döntöttek, miután a templom helyén, több száz pesti lakos talált menedéket a víz sodrása elől. Az építési munkálatok a város akkori arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszó építész, Hild József tervei alapján 1851. augusztus 14-én kezdődtek meg, az alapkőletételre október 4-én került sor.

Minden európai, amerikai és afrikai zsinagóga Kelet (Jeruzsálem) felé néz. A Tóra-szekrényben a pergamenre írt Tóra két fára erősített tekercseit őrzik, ezekből szombat délelőttönként olvasnak fel. Budapesten közel húsz zsinagóga működik, közülük kiemelkedik a világ második, Európa legnagyobb zsinagógája a Dohány utcai.

A Budai Vigadó története

Az épület belső képét meghatározza az impozáns előtér, az oszlopos, széles márványlépcső, a gazdagon díszített, tágas színházi előcsarnok és a gyönyörű színházterem.A tervezőknek nem volt könnyű dolguk, hiszen a budai polgárság minden igényét kielégítő - színházi, könyvtári és egyéb kulturális célokat szolgáló - központot kellett létrehozni egy tömbön belül. A művelődési helyszíneken túl a földszinten egy kávézó, az emeleten egy étterem állt a vendégek rendelkezésére.Az épület 1898 és 1900 között épült eklektikus stílusban, Árkay Aladár és Kallina Mór tervei szerint. A viszonylag egyszerű külsőt pompás szecessziós belső kompenzálja.

A Lipótvárosi Casinó 1883-ban alakult. Ekkor az V. kerület főként a gazdasági téren irányító szerepet játszó, liberális polgárság politikától mentes társadalmi egyesülése volt. A kaszinó alapítója és egyben első elnöke Falk Miksa volt. A kaszinó székháza 1895-ben épült a Zrínyi és a Nádor utca sarkán Freund Vilmos tervei alapján, Márkus Géza, Mészáros és Gerstenberger építőmesterek közreműködésével.